Távoktatás és e-learning:oktatási környezet színterei

Az elmúlt heti előadáson az oktatási környezetről és az oktatási környezet színtereiről esett szó. Összehasonlítottuk, hogy a négy csoport miben hasonlít vagy különbözik egymástól.

A helyes oktatási környezet megléte alapvető fontosságú kérdés, hiszen nagyban befolyásolja a tanulási folyamatot, akár pozitív, akár negatív irányban. Lényegében ez az az a közeg, amelyben az oktatási folyamat végbemegy. Mondhatjuk, hogy ez lehet a sikeres tanulás egyik alappillére. Egy rossz oktatási környezet hátráltató tényező lehet, viszont egy jól megválasztott oktatási forma mindenképpen hatékony és eredményes tanuláshoz vezethet.

Az alapvető négy tanulási színtér a következő:

-kontakt oktatási tevékenység

-online eszközökkel támogatott oktatási tevékenység

-blended learning környezet

-távoktatás, mint oktatási környezet

Kontakt oktatási környezet:

Alapvető jellemzője ennek az oktatási formának az, hogy a benne részt vevő egyének együtt vannak személyesen egy térben és egy időben. Látnak, hallanak, tapasztalnak, személyes kontakt van közöttük. Nem jellemző a hálózati kapcsolat, ez a folyamat nem elektronikus.

Online eszközökkel támogatott oktatási tevékenység:

Lényegében itt is arról van szó, hogy térben és időben azonos tevékenységeket folytatnak a tanulási folyamat résztvevői, ám ebben az esetben egy dologgal ki van egészítve; különböző eszközökkel hálózatra csatlakozhatnak. Ezzel igyekezvén könnyebbé és hatékonyabbá tenni a tanulást. Magyarul külső kapcsolatokat is be lehet vonni a tanulásba, információ árad ki, illetve információ árad be. Tehát a személyes jelenléten van a hangsúly továbbra is, ám a sikeres tanulás érdekében az internet kínálta szolgáltatásokat is alkalmazzák.

Blended oktatási forma:

Furcsálltam ezt a megnevezést és először fel is kaptam a fejem a szó hallatán, hiszen még nem találkoztam ezzel a kifejezéssel. Annak ellenére, hogy ez a leggyakoribb oktatási forma. Itt már nincsenek csakis kontakt tevékenységek, hanem el lehet különíteni benne olyan kisebb részeket, amelyeket online / virtuális környezetben kell megoldani. Mondhatjuk, hogy ez a tanulási típusoknak egy kevert formája. Az oktatási folyamat környezetének egy része időben és térben változik, tehát a tanulási feladatot ettől a tértől függetlenné tesszük és eltoljuk időben. Példa erre egy előadás, amin személyesen részt vesznek a hallgatók, majd a hallottakról később otthon blog bejegyzést vagy házidolgozatot írnak. Ugyanez a helyzet, ha az órán elhangzottakkal kapcsolatosan házi feladatot kell megoldani a tanulóknak. Hangsúlyozta a Tanár úr az órán, hogy a virtuális környezetben történő oktatás 3D formában, az online pedig 2D formában zajlik!!

Távoktatás:

A távoktatás, mint oktatási forma legfőbb jellemvonása, hogy időben és térben teljesen független. Mint a neve is elárulja, a résztvevői távol vannak egymástól, a folyamat szinte teljes egészében online. Nem jellemző rá a személyes kontakt és jelenlét, hiszen főleg online / virtuálisan zajlik a tanulási folyamat, ám egyáltalán nem zárja ki a személyes jelenlét lehetőségét. Az sem kizárt, hogy ezek az online vagy virtuális közösségek később valós közösségekké formálódnak. Ez csakis a résztvevőktől függ. Tehát ez a tanulási forma lehet ugyanolyan hatékony, mint a hagyományos oktatási forma. Sikeressége egyáltalán nem a személyes jelenlét függvénye, hanem a tanítási módszeren múlik. Ha a tananyag és az előadásmód unalmas, monoton, érdektelen, akkor nagy az esélye annak, hogy a tanulók nem figyelnek oda, elkalandoznak, csak úgy tesznek, mintha tanulnának. Ezért nagyon fontos fenntartani az érdeklődést és a hallgatók motivációját növelni a tanulás iránt. Fontos megjegyezni, hogy az online tanulás esetében időben és térben sem szükséges egyszerre jelen lenni, míg a virtuális tanulásnál időben igen, viszont térben nem.

Az oktatási környezet lehetséges színtereinek tárgyalása után rátértünk az órán arra, hogy milyen eszközök állhatnak a tanulók rendelkezésére a tanulási folyamat hatékonyabbé tételének érdekében. Véleményem szerint ez is legalább olyan fontos szempont, mint a megfelelő tanulási környezet kiválasztása. Az órán a kontakt tevékenységektől egészen a virtuális tevékenységig számos példáról esett szó. A felsoroltak közül néhányat szeretnék kiemelni.

Kontakt: kontakt osztálytermi tevékenységeknek tekintjük azokat a dolgokat, amelyek tulajdonképpen szinte megszokottak és segítik a tanulást. Az osztályteremben a felszereléseket értjük ez alatt, például interaktív tábla, digitális tábla, projektor, de saját eszközöket is alkalmazhatunk, mint például laptop, tablet.

Szimuláció: először ez nem passzolt bele a képbe számomra, mert nekem is először rögtön a számítógépes játékok jutottak eszembe. Azoknak meg véleményem szerint nem sok köze van az igazi tanuláshoz, nincsen tanulásfejlesztő funkciójuk. Viszont léteznek olyan komoly játékok, amelyeket nem erre találtak ki, ám mégis idővel kiderül, hogy tanulhat belőle az ember, tehát hozzásegítik a tanulót a fejlődéshez. Illetve léteznek olyan játékok is, amelyeket kifejezetten képességfejlesztés céljából hoztak létre.

M-learning: véleményem szerint az m-learning roppant hasznos. Ennek lényege a mobilitás, tehát hogy bárhonnan bárhol képes az ember bármilyen tartalmat elérni. Helytől és platformtól függetlenül lehet tartalomhoz jutni. Mindegy milyen eszközt alkalmazunk, a lényeg az, hogy ugyanazt a tartalmat elérjük. Például utazás közben lehet kihasználni az időt, akár telefon, ipad, vagy e-book van a birtokunkban ’itt és most’ információhoz juthatunk.

Online közösség: egyértelműen valamiféle közösségi cél kialakítására születnek ezek a csoportok, amiknek nem a tanulás a célja, inkább a szórakozási lehetőségeket rejti. Tehát alapvetően nem tanulási környezetekről beszélünk. Nem tanulásra lettek kitalálva és kifejlesztve, emiatt viszonylag nehéz arra a célra használni őket. Érdekes példa került szóba az órán, miszerint lényegesen többen lépnek be naponta (akár többször is) a Facebook-ra, mint az e-learningbe vagy az etr-be. Nyilván ennek az az oka, hogy utóbbi kettőt nem szórakozásra használjuk, hanem kifejezetten a tanulásra, így talán kisebb hajlandóságot mutatunk aziránt, hogy naponta ott töltsünk el órákat a közösségi oldalak helyett. Ám ami nagyon érdekes számomra az az, hogy amint a mellékelt ábra mutatja, mégis működik a Facebook is tanulási felületként is. Léteznek ezen belül is olyan csoportok, amelyeket egy kis kreativitással létrehoztak, majd ezt követően megindult a tartalom megosztás, vitázás, értekezés, kifejezetten tanulás céljából. Praktikus, mert ingyen van, gyors, rengeteg információt tehetünk közzé és az ismerősöket is akár be lehet vonni.